Éppen 100 éve, hogy elkészült a Gödöllői vonal utolsó, Gödöllő MÁV-állomásig tartó szakasza. Ám Budapest egyik legnagyobb forgalmú elővárosi vonalának története, amellyel ma az Örs vezér teréről Gödöllőig, szárnyvonalán pedig Csömörig utazhatunk, régebbi időkre nyúlik vissza. A kerek évforduló tiszteletére kiállítással és nyílt nappal várjuk azokat, akik szívesen megismernék Budapest közlekedéstörténetének eme szeletét.

A 2011-ben bevezetett számozási rendszerben H8-as, illetve H9-es számozást kapó vonalak múltja még két századdal ezelőttre nyúlik vissza.

A kezdetek
A Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) másodikként kezdte el a Budapest - Cinkota közötti helyi érdekű vasút építését, amelyet szakaszonként adtak át az utazóközönségnek. Az első, 10,3 km hosszú szakaszt 1888. június 20-án adták át a forgalomnak, amely akkor a MÁV központi pályaudvara (ma Keleti pu.) mellől indult Rákosfalva érintésével egészen Cinkotáig. A vonal "őskorában" gőzmozdonyok vontatták a szerelvényeket, Cinkotán pedig kocsiszín épült, ahol a járművek karbantartását a mai napig végzik. A második, 9,8 km hosszúságú szakaszt 1900. augusztus 28-án nyitották meg: Cinkota állomástól vezetett Csömör és Kistarcsa érintésével Kerepesig. Majd egy fél km-es összekötő vágány kiépítésével kapcsolták össze a HÉV pályát a MÁV ceglédi vonalával 1904. január 14-én.

Villamosítás és vonalhosszabbítás
A villamos üzemmóddal a forgalom 1911. április 19-én indult meg a Keleti pályaudvar - Cinkota közötti szakaszon. 1000 V feszültségű felsővezeték- és áramellátó rendszer készült el, Cinkota állomáson pedig áramfejlesztő telep és átalakító is épült.
A Kerepes ideiglenes végállomástól Gödöllő MÁV-állomásig tartó harmadik, ezúttal 12,8 km hosszú szakaszt 1911. november 25-én adták át a forgalomnak, immár eleve villamos üzemre berendezve.
A vonalhosszabbítással egy időben épült a Cinkota és Kistarcsa közötti rövidebb vonalszakasz, amely Csömör állomást már nem érintette. Ezt a vonalvezetést a Cinkota után található kavicsbánya melletti dombok átvágásával alakították ki, így a vonal hossza 6,2 km-el lett rövidebb. Ez egyben komoly menetidő csökkenését is jelentett az utasok legnagyobb örömére. Cinkota és Kistarcsa között ekkor új megállóhely is épült Ilonatelep néven, a Csömörre vezető vonalszakasz pedig szárnyvonallá vált.

A szentmihályi vonal
Ebben az időszakban más fejlesztések is történtek a környéken. A sashalmi állomáshoz közel eső, akkor Budapesttől még különálló Rákosszentmihály településen: Nagyicce állomásból kiágazó és Rákosszentmihály belterületén körbehaladó, villamos üzemű hurokvágányt létesítettek, amely egy úgynevezett deltavágánnyal csatlakozott a fővonalhoz. A szárnyvonalat, amellyel mind a Keleti pályaudvarról, mind pedig a Cinkota kocsiszín irányából közvetlenül elérhető lett a település, 1911. december 7-én nyitották meg. Végül két évvel később, 1913-ban elkészült a Rákosszentmihályt Rákospalotával összekötő vonalszakasz is.

A XX. század közepétől napjainkig
A Budapesten belüli vonalszakasz az első időkben szintben keresztezte a Budapest - Cegléd - Szolnok vasútvonalat. Az egyre növekvő forgalom miatt azonban elkerülhetetlenné vált a HÉV pályaszintjének módosítása, ami 1939 és 1944 között meg is történt. A Kerepesi úti vasúti hidat 1941. augusztus 5-én adták át a forgalomnak. A Nagyiccénél kiágazó szárnyvonal Rákosszentmihály és Rákospalota közötti szakaszán a második vágányt a II. világháború után felszedték, a megmaradt egyvágányú vonalon a Fővárosi Villamosvasút (FVV) kezdett villamosjáratokat üzemeltetni 69-e jelzéssel.
Az 1950-es években tervek készültek a HÉV és az építendő metró közös állomására a Népstadionnál. A metró építése azonban leállt, és csak 1963-ban indult meg újra. Ekkorra azonban az Örs vezér tere mellett épült lakótelepek utasai újfajta utazási igényeket támasztottak, így a metró és a HÉV átszálló csomópontját a Fehér út két oldalán az Örs vezér terén építették meg.
A Keleti pályaudvar melletti egykori végállomást 1970. április 3-án szüntették meg, amikor átadták a metró Deák Ferenc tér és Örs vezér tér közötti szakaszát. Az Örs vezért terére került a kelet-pesti autóbuszok végállomása is, így kialakult Budapest egyik legnagyobb forgalmú csomópontja, és ugyanekkor állították le a közlekedést a rákosszentmihályi szárnyvonalon is.

"Csak angolosan"
A Gödöllői HÉV érdekessége, hogy a vonatok - szemben más közlekedési eszközökkel - a például Angliában használatos "balra tarts" közlekedési irány szerint haladnak. Az okok még a II. világháború előttre nyúlnak vissza. 1941-ig Magyarországon baloldali közlekedés volt érvényben. A fellelhető források alapján hazánkban a környező országokhoz igazodva született döntés az áttérésről még 1939-ben, ám a megvalósítás a második világháború kitörése miatt két évvel elhúzódott. Az 1941. június 26-án kiadott 187 000/1941-es BM rendeletben kiadottak szerint két lépésben kellett végrehajtani az áttérést. Ennek megfelelően július 6-án hajnali három órakor - Budapest és környékének kivételével - az egész országban, november 9-én hajnali 3-órakor pedig Budapesten és környékén tértek át a jobboldali közlekedésre. Az átállást természetesen gondos előkészületek előzték meg. Az országban 1973-ig még két olyan vonal volt, amely még "angolosan" közlekedett: a ’73-as felújításig a MillFAV, azaz a kisföldalatti tartotta meg az "eredeti irányt". Ma már azonban csak a Gödöllői HÉV közlekedik a balra tarts elve szerint, amely miatt ez a vonal igazi közlekedéstörténeti unikum.

A vonal jövője
A Gödöllői HÉV vonal szerepe a Főváros közlekedésfejlesztési terveivel összhangban jelentősen megváltozhat. Az elképzelések alapján a mai HÉV vonal és az M2 metróvonal az Örs vezér terén összekötésre kerülhet a térszín alatt, így megszűnne a mai kényszerű átszállás a két vonal között. Az összekötés révén a mai HÉV vonal utasai (ideértve a Csömöri HÉV-et is) közvetlen, átszállásmentes kapcsolatot kaphatnak a belváros irányába, egészen a Déli pályaudvarig. A fejlesztés része lenne a HÉV vonal rekonstrukciója, új járművek beszerzése, valamint az egyes kritikus közúti átjárókban különszintű kapcsolatok kiépítése is. Az autóbusz-hálózat újjászervezésével a XVI. és XVII. kerület utasai is gyorsabban elérhetik a gyorsvasúttá váló vonalat.
A Budapesti Közlekedési Központ a fejlesztés megvalósítása érdekében a héten nyújtotta be pályázatát a KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt. felé. Pozitív elbírálás esetén uniós források felhasználásával elkészülhet az a megvalósíthatósági tanulmány, illetve kapcsolódó tanulmánytervek, melyek szükségesek ahhoz, hogy a Főváros sikeresen pályázhasson az összekötés és a kapcsolódó fejlesztések uniós forrásokból történő kiépítésére. A Gödöllői HÉV és M2 metróvonal összekötésén túl a megvalósíthatósági tanulmány vizsgálja egy új, Rákoskeresztúrt elérő szárnyvonal kiépítésének lehetőségét is.

Gödöllői Királyi Váró
A Gödöllői HÉV végállomás mellett található Gödöllő vasútállomása is, ahol egy 2011-ben, a Norvég Alap támogatásával, az 1882-es eredeti tervek alapján felújított monarchia-beli műemlék áll: a Királyi Váró (Gödöllő, Állomás tér 1.)
Nemcsak megjelenésében királyi az épület, feladata is az volt, hogy az uralkodópár - Ferenc József császár és Erzsébet királyné - kényelmét szolgálja, akik Gödöllőre utazva érkeztek ide a fővárosból. Királyi Váró Budapest mindkét nagy pályaudvarán, a Keleti- és Nyugati pályaudvarokon is épült, de egyik sem önálló épület, mint a neoreneszánsz stílust elegánsan képviselő gödöllői. Ferenc József zöld selyemtapétás várótermét és Erzsébet királyné halványsárga selyemmel fedett várószobáját a bordó kárpitú Hercegi Váró köti össze. Az egykori pompás berendezés megjelenik a Gödöllői Városi Múzeum fotókiállításán, míg a királyi vonatokról készült korabeli felvételek és makettek a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum közlekedéstörténeti kiállításán láthatók. Az épület oldalszárnyában kapott helyet a speciális édességeket is kínáló Monarchia Kávézó, az ide érkező turisták az információs irodában kapnak tájékoztatást.
Az évforduló kapcsán a Gödöllői HÉV Szabadság téri állomásán, ünnepélyes keretek között, Gödöllő Város Önkormányzata emléktáblát avat fel. A Gödöllői Királyi Váróban korabeli képeslapokon követhető végig a Gödöllői HÉV története. A "100 éves a Gödöllői HÉV" időszaki kiállítás 2011. év végéig tekinthető meg.

Nyitva tartás:
Március 1. -    október 31.: keddtől vasárnapig: 10.00 - 18.00 h
November 1. - február 28. keddtől vasárnapig: 12.00 -18.00 h
Óvodás és iskolás csoportoknak múzeumpedagógiai foglalkozásokat tartanak a múzeum munkatársai.

Információ: Gödöllői Városi Múzeum
                  2100 Gödöllő, Szabadság tér 5.
                  Tel.: 28-422-003, 28-421-997,
                  e-mail: gmuzeum.g@gmail.com

Vigadjunk együtt!
Az évforduló alkalmából 2011. november 26-án 10.00 és 14.00 óra között a Cinkotai HÉV Kocsiszín és Járműjavítóban nyílt napot tartunk, ahol szakmai vezetéssel egybekötött kocsiszín-látogatáson vehetnek részt az érdeklődők, valamint kiállítjuk a HÉV legérdekesebb járműtípusait: L VII típusú mozdonyt, más néven a "Tigrist", a DL XVI mozdonyt, azaz a "Bo'Bo'"-t,  a 106 éves ACsEV motorvonatot  és az  LHSB 2015  típusú hóseprőt.
Ezen a napon Örs vezér tere - Gödöllő vonalon normál díjszabással menetrend szerint közlekedik a "retro" színezéssel ellátott M IX/A HÉV szerelvény. Pontos menetrend és részletes információk a www.bkv.hu oldalon találhatók.
A nyílt napra minden érdeklődőt szeretettel várunk Cinkotán és Gödöllőn!
A programváltozás jogát fenntartjuk.


Budapesti Közlekedési Központ
BKV Zrt.
Gödöllő Város Polgármesteri Hivatal