A BKV története
A közösségi közlekedés kialakulása
Az elsőként Párizs utcáin (1662) megjelenő omnibusz később Európa több nagyvárosában is feltűnt, így 1832-ben Pesten is. A társaskocsik megindulását a budapesti közösségi közlekedés kezdetének tekintik. Mintegy három évtized múlva azonban veszedelmes vetélytársa támadt: a lóvasút.
A lóvasút 1866-ban jelent meg a pesti utcákon, az első vonal kiépítése a Széna tér és az "Újpesti indóház" között valósult meg. A pálya létesítésére az 1865-ben megalakult Pesti Közúti Vaspálya Társaság (PKVT) kért és kapott engedélyt. Budán mindössze két lóvasúti vonal épült: a zugligeti (1868) és az óbudai (1869), mindkettőt a Budai Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) építette. A lóvasút volt az első, tömegszállítási igényeket is kielégíteni képes, a maga idejében korszerűnek tekinthető közlekedési eszköz, mely viszonylag gyors és rendszeres közlekedésével közelebb hozta egymáshoz a kiterjedt város egyes részeit, és ezáltal a következő években a városfejlődés fontos tényezője lett.
A Lánchíd megnyitásával új forgalmi csomópont keletkezett, melynek jelentősége tovább nőtt az Alagút megnyitásával (1855). A hídfőnél alakították ki a zugligeti (1868) és az óbudai (1869) lóvasutak végállomását, így már nélkülözhetetlenné vált a forgalmi csomópont közelében egy új közlekedési eszköz létrehozása, mely biztosította a kapcsolatot a Várral.
A sikló létesítésének gondolatát gróf Széchenyi Ödön vetette fel és megszerezte Buda városának, a Belügy- és Közlekedésügyi Minisztériumnak, valamint a budai "Császári és Királyi Hadi Főparancsnokság" támogatását. A szerződést 1868. május 25-én kötötték meg, a terveket Juraszek Ödön és Wohlfarth Henrik készítette. A budavári sikló (Budai Hegypálya Rt.) 1870. márciusában kezdte meg üzemét a kontinensen másodikként, ekkor még gőzhajtással működött. A bécsi Spiering-féle gyárban készült kocsik különös kialakításúak voltak: három, lépcsőzetesen egymás fölé emelkedő fülkével, ez a megoldás a világon egyedülálló, és a sikló legnagyobb műszaki nevezetessége lett.
1870-ben Budapestre látogatott Nikolaus Riggenbach, az első európai fogaskerekű vasút tervezője. Elgondolása az volt, hogy az 1850-es években nyaralóhellyé átalakult Svábhegyet hegyi pálya által kösse össze a fővárossal. 1873-ban kérelmezték az Internationale Gesellschaft für Bergbahnen baseli cég képviselői a Svábhegyre vezető fogaskerekű vasút építését, melyről még ebben az évben megállapodtak. A fogaskerekű 1874. június 24-én indult első útjára harmadikként Európában. A sikeres működés következtében meghosszabbították a vonalat, és 1890-ben megindult a forgalom a Széchenyi-hegyig. Az urbanizációval felmerült a környező települések városi közlekedésbe való becsatlakozásának igénye. Az első, gőzüzemű, helyiérdekű vasút a Közvágóhídtól Soroksárig vezetett. Még meg sem indult a közlekedés, amikor a BKVT már előmunkálati engedélyt kért és kapott a vonal Dunaharasztiig történő meghosszabbítására. Mindkét szakaszon 1887-ben indult meg a forgalom. A következő évben újabb vonalak üzembe helyezésére került sor: Kerepesi út – Cinkota és Filatori gát-Szentendre.
Ez időtájt a lóvasúti és a helyiérdekű vasúti vonalakat egyaránt a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság tartotta üzemben. A két, egymástól jelentősen eltérő üzemmódra tekintettel a tárca a két közlekedési ágazat szétválasztásáról intézkedett. A Magyar Ipari és Kereskedelmi Bank - amely a BKVT részvénytöbbségével rendelkezett - a BKVT leányvállalataként 1889-ban létrehozta a "Budapesti Helyi Érdekű Vasutak Részvénytársaság"-ot (BHÉV).A Szentlőrinci Téglagyár HÉV vonal létesítését tervezte a főváros irányába, a forgalmat a Budapest-Szentlőrinci Helyi Érdekű Vasút Rt. (BLVV) 1887–ben indította meg. A BLVV tevékenységét az 1890-es évektől a személyszállítás irányába való arányeltolódás jellemezte.
1892-ben megindulhatott a forgalom Ráckeve és Dunaharaszti között, majd 1899-ben a Budapest-Budafok Helyiérdekű Villamos Vasút Rt. (BBVV) nyitotta meg a Budapest-budafoki vonalat.
1896-tól már nemcsak a BKVT és a BVVV kocsijai között választhattak az utasok, hanem a Budapest-Újpest-Rákospalotai Villamosvasút Rt. (BURV) járművein is utazhattak, elsőként az ún. "megyeri vonalon".
Miután a legtöbb lóvasúti vonalakat, majd 1900-ban a BLVV-t is villamosították, a BVVV, a BURV és a BBVV pedig eleve villamos üzemre rendezkedett be, megszületett Budapest villamosvasúti hálózata.
A Sugárutat 1876. augusztus 20-án nyitották meg, amely a főváros világvárosi jellegét volt hivatott hangsúlyozni. Még be sem fejeződött az építés, amikor már felmerűlt egy lóvasúti vonal létesítése. A város vezetése azonban úgy határozott, hogy az Andrássy úti vasút gondolatát mindenkorra el kell vetni. A földalatti vasút eszméje Balázs Mórtól, származott, a terveket a Siemens és Halske cégek közreműködésével dolgozta ki. A földalatti vasút építése mindössze 22 hónapot igényelt. 1896. május 2-án megindult az európai kontinens első, villamos motorkocsikkal működő földalatti vasútja. Az "Ezredévi Kiállítás" megnyitása alkalmából Budapesten tartózkodó Ferencz József 1896. május 8-án meglátogatta a földalatti vasutat és a külön erre a célra elkészített 20-as pályaszámú, ún. "királyi kocsin" a Gizella téri végállomástól az Állatkertig utazott. Az uralkodó "legkegyelmesebben" megengedte, hogy a vasút róla „neveztessék el”. Így kapta a vasút a Ferenc József Földalatti Villamos Vasút Rt. cégnevet (FJFVV). 
Budapesten 1915-ben indult meg az első autóbuszjárat. A buszok az Aréna (Dózsa György) út Nagy János (Benczúr) utca sarkától az Andrássy úton át a Vilmos császár (Bajcsy-Zsilinszky) útig közlekedtek. 1918. november 22-én jelent meg a kormány rendelete, amely a vasutak köztulajdonba vételéről intézkedett, továbbá kimondta, hogy a részvénytársaságok vasúthálózatát és vagyonát a Budapesti Egyesített Városi Vasutak (BEVV) néven a főváros kezeli a továbbiakban. A Tanácsköztársaság alatt, 1919-ben köztulajdonba vették a BEVV-t.
1922-ben megalakították a Budapest Székesfőváros Közlekedési Részvénytársaságot (BSZKRT). Ezzel elhárult az akadály az egységes budapesti közforgalmú közlekedés megteremtésének útjából. A BSZKRT az első és legjelentékenyebb községi vállalat lett, amelynek létszáma meghaladta a 10 000 főt.
1933-ban ifj. Hantos István mérnök azzal az ötlettel állt elő, hogy függővasutat (korabeli szóhasználat szerint kábelvasutat) szeretne építeni Zugligetből a János-hegyre, de a kivitelezésre még 37 esztendőt kellet várni. A XII. kerületi Tanács hét esztendőn keresztül üzemeltette a Libegőt, azonban 1977-ben a kerületi testület elhatározta, hogy azt átadja a Budapesti Közlekedési Vállalatnak.
1949-ben megszüntették az összes közlekedési ágazatot magába foglaló BSZKRT-ot. Új közlekedési vállalatok alakultak - Fővárosi Villamos Vasút Községi Vállalat (FVKV), Fővárosi Autóbusz Községi Vállalat (FAKV), Fővárosi Helyiérdekű Vasút Községi Vállalat (FHVKV), Fővárosi Villamosvasút Főműhely Községi Vállalat (FVFKV), Fővárosi Autóbusz Főműhely Községi Vállalat (FAFKV) és Fővárosi Vasútépítő Községi Vállalat - és 1967-ig a vállalati széttagoltság évei következtek.
A ’60-as évek végén és a ’70-es évek elején a budapesti közlekedésben jelentős fejlesztések és változások következtek be.
A BKV története
A BKV Zrt. 1968-ban Budapesti Közlekedési Vállalat néven alakult meg a Fővárosi Villamosvasút, Fővárosi Autóbuszüzem, Budapesti Helyiérdekű Vasút és a Fővárosi Hajózási Vállalat összevonásával.
1991-ben a BKV teljes vagyona állami tulajdonból átkerült a Fővárosi Önkormányzat tulajdonába. A Fővárosi Önkormányzat közgyűlése 1996. január 1-jével a BKV-t gazdasági társasággá alakította, ezzel létrejött a BKV Rt. 2006. február 6-ától pedig a Társaság új neve: Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság, azaz BKV Zrt.
2012. május 1-jétől a BKV tisztán üzemeltetői vállalattá alakult, így a közlekedésszervezési, menetrendkészítési, forgalomirányítási, utastájékoztatási, jegy- és bérletértékesítési, ellenőrzési feladatok a Budapest Közlekedési Központhoz kerültek. A járművek – valamint a sikló, libegő -, és az ezekhez tartozó infrastruktúra üzemeltetése, karbantartása és a kapcsolódó kiegészítő tevékenységek a BKV Zrt. hatáskörében maradtak.
2016-ban jelentős változás következett be a társaság életében: közel fél évszázad után kivált a HÉV-ágazat. A zöld szerelvények üzemeltetését a Budapest Helyiérdekű Vasút Zrt. (BHÉV Zrt.), majd a MÁV Csoport leányvállalataként létrejövő MÁV-HÉV Zrt. vette át.
A BKV vezérigazgatói
Daczó József - 1968-1983
Dr. Zahumenszky József - 1984-1990
Holl Sándor - 1991-1993
Aba Botond - 1993-2006
Antal Attila - 2007-2008
Balogh Zsolt megbízott vezérigazgató 2008.02.19. - 2008.08.31.
Dr. Kocsis István 2008-2011.
Dr. Várszegi Gyula (az Igazgatóság elnöke látta el a vezérigazgatói teendőket) - 2011-2012
Bolla Tibor - 2012. február 14-től
Fontosabb események, fordulópontok
1968-ban a BKV valamennyi járművén életbe léptették a kalauznélküli üzemet, amely előfeltételeit a viteldíjrendszer reformja és a jelentősen egyszerűsödő jegyrendszer teremtette meg. Budapest autóbusz-hálózata erre az időszakra lényegében kialakult, egy-egy új viszonylat létesítésére csak az épülő lakótelepek kiszolgálása érdekében került sor.
Az 1970-es évek elején a budapesti közösségi közlekedés dinamikus fejlődésnek indult, a közlekedéspolitikában mind nagyobb szerepet kapott az agglomerációs terület közösségi közlekedésének megszervezése, illetve fejlesztése. 1970-72 között elindult a 2-es metró, amelyet 1973-tól üzemeltet a BKV.
Óbuda, Buda és Pest egyesítésének százéves évfordulója alkalmából a főváros számos új vagy felújított létesítménnyel gazdagodott. Korszerűsítették Millenniumi Földalatti Vasútat és a svábhegyi fogaskerekűt. 1986. június 4-én átadták az utazóközönségnek - a második világháborúban súlyosan megrongálódott - a teljeskörűen felújított és villamosított Budavári Siklót.
1992. július 14-én nyitotta meg kapuit először a nagyközönség előtt a Városi Tömegközlekedési Múzeum névre elkeresztelt ipartörténeti szakgyűjtemény, a HÉV-vonal villamosításakor, 1914-ben épült kocsiszín épületében. 1996-ban kezdődött el a Csepeli HÉV rekonstrukciója, amely 2000-ben ért véget. 1998-tól több kerületi és helyi járat is megindult (City-busz, Újhegy-busz, Palota-busz stb.), amelyek az adott körzet legfontosabb egészségügyi- és közintézményeit kötik össze.
A BKV Rt. folytatta a korábbi években megkezdett járműkorszerűsítési és járműbeszerzési programját, amelynek keretében már az esélyegyenlőség jegyében kialakított, a mozgáskorlátozott, illetve nehezebben mozgó idős- és kisgyermekes utasok igényeinek megfelelő járműveket szerez be. 2001-tõl már 4 db speciális autóbusz segíti a mozgásukban korlátozottak közlekedését, a járművek úgynevezett háztól-házig (megrendeléses) rendszerben működnek. 2006 óta pedig a kiemelten forgalmas nagykörúti 4–6-os vonalon Combino Supra villamosok járnak, amelyek a Gang Ipari csuklós villamosokat váltották le.
Az autóbusz-közlekedésben 2012-től új üzemeltetési modell került bevezetésre, több fővárosi és agglomerációs járatot magánszolgáltatók vettek át. Ugyanettől az évtől az autóbuszok egységes világoskék, "sky-blue" fényezést kaptak.
A közelmúlt kiemelkedő közlekedési beruházása az M4 metró volt. A főváros legújabb metróvonala Kelenföld vasútállomás és a Keleti pályaudvar között 10 megállóval, 7,26 kilométer vonalhosszal 2014-ben került átadásra. Tervezésekor a modern megjelenés és az innovatív technológiai megoldások mellett kiemelt szempont volt a magas szintű akadálymentesítés. A 4-es metró építéséhez kapcsolódik a 2010-es évek legnagyobb felszíni forgalmi átszervezése, amely mintegy 40 autóbuszvonalat érintett.
A 2010-es években a főváros villamoshálózatot érintő kiemelkedő közlekedésfejlesztési projekt a budai fonódó villamoshálózat kiépítése volt, valamint az 1-es villamosvonal meghosszabbítása. 2016. január 16-án indult meg a közlekedés a budai fonódó hálózaton, ami számos viszonylat módosulását és könnyebb átszállást eredményezett.
2017-ben vette kezdetét a M3 metró teljes körű rekonstrukciója a vágányok és az arculatukban is megújuló állomások korszerűsítésével. A vonal felújításával párhuzamosan a járműpark is megfiatalodott. A felújítási munkálatok 2023-ban fejeződnek be.
Múlt és jelen érdekességei
- a BKV Zrt. saját és jogelődjei múltját két múzeum fenntartásával és nosztalgiajáratok üzemeltetésével is őrzi
- a Társaság járatai évente mintegy 1,4 milliárd utast szállítanak
- a BKV autóbusz-állománya is számos új típussal bővült az elmúlt évtizedben, a járműflottában a hagyományos mellett megjelentek az alternatív meghajtású, CNG (sűrített földgáz) üzemű, hibrid és elektromos autóbuszok is
- 2022-ben közlekedett utoljára menetrend szerinti forgalomban Budapest útjain több Ikarus autóbusztípus, köztük a legendás 260-as és 280-as – kivonásukkal a BKV autóbusz-állománya teljesen alacsonypadlóssá vált
- 2009-ben elindult az első fényvillamos, amely azóta fényflottává bővült
- 2012 szeptember 7-én állt forgalomba Budapesten az első Alstom metrószerelvény, amely a felújított 2-es vonalon indult el