Egy pesti BKV-utas felgöngyölíti a múltját-címmel 2009. február 23-án megjelent cikk tartalmával kapcsolatban az alábbiakra szeretnénk felhívni a figyelmet
A konkrét cikkben említett panaszos a cikk előadása szerint bizony úgy tűnik föl számunkra: bliccelt. Ezt a nem túl szép dolgot nem is tagadta: a büntetés (mi pótdíjazásnak hívjuk) időpontjában, 2005. április 12-én, ennek elismeréseként az úgynevezett pótdíjfolyamati jelentést aláírta, a csekket átvette. S mielőtt a Népszava olvasói könnyezni kezdenének a bliccelőért, elmondanánk: nem fizetett. Ezért két hónappal később 2005. júniusában, a BKV Zrt. ismét felszólította - ezúttal tértivevényesen. A panaszos megint nem fizetett, majd végül, 2008. áprilisában a behajtásban közreműködő ügyvédi iroda felszólítására egyenlítette ki pótdíjtartozását, melyet aláírásával is elismert a befizetési bizonylaton - amit a Társaság a számviteli előírások szerint 5 évig köteles megőrizni. Ezt követően mégis panaszra ment, ahogy arról a cikk is beszámol.
Az elévülés általános szabályait a Ptk. 324-327. §-ai tartalmazzák. Lehetséges, hogy ezek a nem-jogász számára nem mindig világosak, de hogy valami elévült, az nem azt jelenti, hogy nincs - hanem csak azt, hogy a bíróság már nem segít a jog érvényesítésében. A bliccelés bliccelés maradt, és a szolgáltatónak joga van kérni a pénzét, legföljebb nem kapja meg. A bliccelés elévült, de még mindig nem jár érte kitüntetés. Ebből következően az is lehetséges, hogy ilyenkor a követelést valaki még mindig kéri, másvalaki pedig - nem állítjuk, hogy gyakori -, megfizeti, hiszen maga a jogosulatlan utazás miatti pótdíjtartozás nem évült el; csak a bíróság előtti követelhetősége.
Magyarországon a bliccelési arány európai összehasonlításban is igen magas. Az ebből fakadó károkat a jegyvásárló utasok és a közlekedés színvonala sínyli meg. A BKV Zrt. ugyan arra törekszik, hogy minél kevesebb pótdíjazási eljárás induljon, de célunk az is, hogy ez a kirívóan magas bliccelési arány csökkenjen. Ezért a pótdíjügyekben a tőlünk elvárható módon megtesszük a szükséges intézkedéseket.
Méltányoljuk azt a nem kevés energiát, amit a bliccelő a pótdíj ki-nem-fizetése érdekében kifejtett, valamint az újságírói oknyomozást ugyanezen nemes célból. De egyszer kivételesen már azt is szeretnénk, ha a médiában nemcsak a bűnelkövetőknek, a szabálysértőknek, a bliccelőknek lennének mérhetetlen mennyiségű emberi jogaik, hanem néha a többségnek - a fizető utasoknak is.
BKV Zrt.