Környezetvédelem

A XXI. század globális kihívása, hogy megfelelő válaszokat találjuk a környezetszennyezés legégetőbb kérdéseire.

Mindannyiunk közös érdeke, hogy szebb, tisztább, egészségesebb környezetben éljünk. A BKV Zrt. működésének egyik alapelve, hogy a környezetre legkevésbé káros módon biztosítsa az olcsó, kényelmes és praktikus közlekedést. A metró, a villamos, a trolibusz, a HÉV mind-mind olyan közlekedési forma, amely nem károsítja a városban élők, vagy itt dolgozók környezetét, egészségét.
 

A BKV Zrt. a főváros és a közép-magyarországi régió közlekedésében meghatározó szerepet tölt be, éppen ezért nagy hatással lehet Budapest környezetminőségének megváltoztatásában. A közösségi közlekedést szolgáltató cégre nagy felelősség hárul abban a tekintetben, hogy vonzó alternatívát nyújtson az egyéni közlekedéssel szemben. Ennek eszközei:
  • új paraméterkönyv bevezetése -, amely a vonalösszekötések, vonal-meghosszabbítások és - összehangolások révén időt takarít meg az utasoknak, ugyanakkor a hatékonyabb erőforrás-elosztás takarékosabb gazdálkodást tesz lehetővé;
  • a közösségi közlekedés előnyben részesítésének megteremtése, azaz a buszsáv program, amellyel gyorsabban érhetnek célba, kevesebb károsanyag-kibocsátással, az elmúlt évek során, 25 helyszínen, mintegy 16 kilométernyi új buszsávot állítottunk utasaink szolgálatába;
  • a modern és környezetvédő járművek beszerzése, amelyek közül a legjelentősebb a napi 500 ezer utast szállító nagykörúti villamos; a Combino.

Budapesten a közösségi közlekedés bonyolítja le az utazások mintegy 60 százalékát, míg 40 százalékát a személygépkocsi-forgalom, illetve egyéb közlekedési formák teszik ki. Ugyanakkor a közlekedési eredetű légszennyezés 60 százalékáért a személyautók, 34 százalékáért a teherautók és csupán 6 százalékáért felelős a közösségi közlekedés!

Sajnos, egész Európára jellemző, hogy az egyéni közlekedés túlsúlyba kerül a városi közlekedésben. Ez alól nem kivétel Magyarország sem: az elmúlt tíz év során 22%-kal nőtt a személygépkocsik száma a fővárosban, ami Budapesten évente összesen 20-30 ezerrel több autót és újabb 80 kilométer araszoló kocsisort jelent. A városi életminőséget rontja, ha növekszik azoknak a száma, akik az egyéni közlekedés mellett döntenek.

Jelenleg Társaságunk az utasok 42,3%-át busszal, 25,8%-át villamossal, 21,7%-át metróval juttatja el uticéljához, a maradék 10,2% oszlik meg a többi közlekedési ág között. Ha ezt a megoszlást sikerül tovább módosítani úgy, hogy a kötöttpályás közlekedés előnyben részesüljön, akkor a környezetre is kevesebb terhelés jut.

Természetesen sehol a világon nem tudják az autóbusz-közlekedést teljesen helyettesíteni. Azonban a menetrendek összehangolt, ütemes változtatásával, egy nagyváros valós igényeihez igazítva pénzt, energiát és időt lehet megtakarítani. Ez társadalmi felelősség, mely egy csendesebb, tisztább Budapest képét vetíti elő!